Lázár Attila elmondta: az engedélyeket szigorúan kérelemre, egy-egy vadászterületre adják ki. A megyében több területen a szarvasok a vegetációs időszakban jelennek meg, és hatalmas károkat okoznak a földeken, sőt a kiskertekben is – fejtette ki a felügyelő. Mint fogalmazott, nehéz a helyzete, lévén a mérleg egyik serpenyőjében a vadászkamara van, a másikban a gazdák. Amikor azonban olyan esetek történnek, mint nemrég Várföldén, ahol is a vad több tíz hektár repcét pusztított el a tilalmi időben, akkor érthető a gazdák felháborodása. Hozzátette: a tilalmi idős kérelmek egy hónapja vannak napirenden. A függőben lévőkkel kapcsolatban Lázár nem bocsátkozott találgatásokba, de a már kiadott engedélyeket biztosan nem vonja vissza. A felügyelő hangsúlyozta: lehetőségről van szó, nem kötelező élni vele.   A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) megyei elnöke, Süle Katalin elmondta: a szarvasok és a vaddisznók nem csak a szántóföldeken, de a zártkertekben is óriási károkat okoznak. A taposásnál is nagyobb a túráskár. Pontos összegeket még nem tudnak, de véleménye szerint a helyzet évről évre romlik. A vadászatra jogosultak pedig - állítása szerint - nem teljesítik a lelövési terveket, és nincs tudatos vadgazdálkodás. Mint mondja, a tenyésztésre alkalmatlan vaddisznók is többször ellenek egy évben, és nem lövik őket. Mindemellett pedig az is nagy gond, hogy a vadkárok megítélése sem

Foto: Blaumann Ödön   mindig megfelelő, egyebek mellett azért, mert nincs egységes vadkárbecslés.   Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke úgy fogalmazott, hogy bár megérti a gazdák gondjait, a tilalmi időben való vadászattal nem ért egyet. A kamara vadgazdálkodási bizottsága beadott egy javaslatot, amely szerint május 31-től augusztus végéig ne lehessen szarvasra vadászni. Véleménye szerint a nyári vadászat csak idegessé teszi a vadat, amely emiatt összeverődik, és így még nagyobb károkat okoz. Emlékeztetett: korábban sose fordult elő, hogy nyárra feloldják a vadászati tilalmat. A kamara elnöke abban bízik, hogy a Zala megyei vadgazdálkodási tanácsülésen felülbírálják a korábbi döntéseket. Véleménye szerint, ha a jelenleg hat hónapos idényt meghosszabbítják még hárommal, akkor mindenhol teljesíteni lehet majd a lelövési terveket.

Zala megye, Feiszt Ottó, OMVK, Lázár Attila, szarvasborjú, szarvasünő, idény, MAGOSZ, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Süle Katalin, vadkár

Hozzászólások

2012. 04. 09. 08:26 forsterh

Sajnos Zalában nem bírnak a vadászok a nagyvad létszámának szinten tartásával. A nyereségvágyból túlhasznosított gímbika állományok véglegesen elfiatalodtak, a tarvad létszáma pedig ötszöröse az itt tartózkodó bikák létszámának. Az utóbbi évek agancshullajtási eredményeinek hiánya, aztán oda vezetettek, hogy már pár éve hullajtott agancs mustrákat sem szerveznek, mert nincs miből. A többszörösen túltartott tarvad létszáma azonban bőgésben mindig messze földről ide csalja a szomszéd megyék tehetősebb bikáit, amelyek egyre csökkenő mennyiségben, de még mindig felkeresik ősszel a zalai bőgőhelyeket. A megépült autópálya miatt (M7) azonban délről a Dráva felől megszűnt a genetikai folyosó átjárhatósági lehetősége, elmaradtak a Horvátország, Szlovénia felől érkező kiváló tulajdonságú gímbikák látogatásai. A zalai gímállomány egyre elszigeteltebbé válik, a populáció saját levében fő, jelenleg jobbára csak Somogy felől kap némi vérfrissítési lehetőséget, csak az a baj, hogy Somogyban is lefejezték a gímet... Ilyen helyzetben indokolt a tarvad létszámának csökkentése és az is megérthető, hogy elsősorban a fiatal korosztályból kívánják kivenni ezt a létszámot, mert teljes felnevelődésükhöz többet esznek, mint a már kifejlődött, felnőtt példányok és a vadkár mérséklése érdekében lépni akarnak. Egy dolgot tisztán kellene látni, még pedig azt, hogy bírnak-e ezzel a feladattal a megye vadászatra jogosultjai, mert most már évek óta az jön le, hogy valóban véget nem érő hajsza folyik a szarvas után, a helyi populációk teljesen szét lettek hajtva, a szarvas állományok folyamatos helyváltoztatásra, migráció alá lettek kényszerítve a vadkár mértéke pedig folyamatosan emelkedik. Már a szőlőhegyekben is keríteni kell, nem beszélve arról, hogy a szántóföldi növénytermesztésben elektromos kerítések nélkül, (villanypásztor) nem hozható fel eredményesen a belevetett kultúra. Meddig fokozható mind ez? Tudjuk, hogy a folyamatos vadászati nyomás által okozott stressz hatásaként akár 17%-al is csökkenhet a felrakott trófeasúly a bikáknál, de egyes egyedek ezt különbözőképpen élhetik meg. A rengeteg kerítés folyamatos élőhely felaprózódáshoz vezet, amelyet egy újabb stresszként él meg a vad. Hol a határ Uraim? Ez egy beindított ketyegő biológiai bomba. Muszáj megvárni, míg felrobban? Ha nem megy fegyverrel a nagyvad létszámának kordában tartása, akkor talán a tudományt kellene segítségül hívni. Terméketlenséget kiváltó állatgyógyszerek tápokba történő keverésével és a vadászterületen történő feletetésével a kívánt gazdálkodási létszám beállítható és tiszta lapokkal lehetne újraindulni a zalai nagyvadgazdálkodás területén. Persze az a nagy kérdés, hogy egyáltalán szeretnék-e a szakemberek a jelenlegi helyzetet megváltoztatni, mert úgy tűnik, hogy ez még mindig sokak számára nagyon jó.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.