Már nagyon mehetnékem volt....,ezért "kötelező" kotorékozásra indultam 11.23.-án.

Az idő nem volt ideális, de úgy is mondhatnám, hogy nem sok reménnyel indultam neki a napnak, de már nagyon hiányzott. Se hó, se eső, se hideg, se koslatás, úgyhogy az előjelek nem a legjobbak.

És mégis.......Megnéztem pár nagyon ígéretesnek tünő várat, az egyiknél a kutya bújt is ímmel-ámmal, de a tüzet nem lehetett látni rajta. Mígnem egy vetés közepén levő várhoz értem. Ebből a várból az elmúlt idényben nem sikerült kivennünk a rókát, pegig biztosan bent volt, hiszen látszott a kutyákon.

Most is felettébb ígéretesek voltak a kotorék környékén található nyomok. Körülnéztem, majd kivettem Coppert a ládából és letettem a bejárathoz.......Azonnal lebújt.......pár perc ásás, morgás után már ugatott is....... "körbehallgatóztam" a bejárat körül és a kotorék szájától kb.hét-nyolc méterre tisztán lehetett hallani, hogy hol is folyik a küzdelem. Leástam,.......jó két ásónyom mélyen már szakítottam is, éppen a kutya és a róka közé.

Gyönyörű nap volt, főleg az előjelek után. Most vittem ki a két kicsi terriert / 4 hónaposak/ először a területre.....ismerkedtek a közeggel.

Képek a fotoalbumban -"terrierek munkában"-